Magyar Kerbal Rajongck

[Ghery88]

Már tudom, mire megy el a ma este. =P

[silverx]

Üdv! Én is csatlakoznék! Két napja ügyködök a gémmel. Teljesen leköt, de a hold közelébe se sikerül jutnom nem hogy leszállni rajta. Ha a bénaság fájna... Szóval jól jönne néhány jótanács, segítség magyarul, mert az angolt hiába olvasgatom..

[Rico88]

Üdv a fórumon!

Mivel nem tudom pontosan mennyire ismerted ki a játékot kezdem az alapokkal. A középen lév? m?horizont a legfontosabb kijelz?, ezt folyton figyelni kell. Két f?bb jelölés található rajta. A sárga kör a Progade irány, ez mutatja, hogy milyen irányba halad az ?rhajód pályája. Ha növelni akarod a magasságod ebbe az irányba kell beállni. Az x-el áthúzott zöld kör a Retrogade irány, ez pont a Progade ellentéte, ha csökkenteni akarod a magasságot ebbe az irányba kell állni. A térképen két fontos jelzés van, az Apoapsis, ami az égitest körüli pálya legmagasabb pontja, a Periapsis pedig a pálya legalacsonyabb pontja.

Az ?rhajó építésénél fontos, hogy ne nagyon legyen rajta egynél több SAS modul, az SAS és az ASAS pedig lehet?leg a parancsnoki kabin alá kerüljön. Sokan arra esküsznek, hogy ASAS sem kell, de szerintem azért nem árt ha van, nagyban segít stabilizálni a hajót.

A Munra való eljutás 4 fázisból áll:

Kerbin körüli pálya: Mikor elindítod a rakétát törekedni kell rá, hogy a m?horizont közepén maradj. Ha elérted a 20-30 km-es magasságot pár fokkal el kell fordulni a keleti irányba. Ahogy haladsz tovább, úgy kell majd folyamatosan tovább fordulni, egészen addig, amíg el nem éred a vízszintes helyzetet. Közben a térképen figyelni kell hogy hogyan alakul a röppályád. Amikor a pályád eljut kb a bolygó feléig, és már nem akarod tovább növelni a magasságot ki kell kapcsolni a hajtóm?veket, és várni, amíg meg nem közelíted az Apoapsis-t. Ekkor Progade irányba kell állni és be kell indítani a hajtóm?vet. Egészen addig kell m?ködtetni, amíg a pályád nagyjából kör alakú nem lesz. Az a legjobb, ha mind az Apoapsis, mind a Periapsis 100 km körül van, vagy a fölött.

Transzfer pálya: Mikor pályára álltál nincs más dolgod mint figyelni a horizontot. Amikor a Mun el?bukkan a Kerbin mögül Progade irányba kell állni, és begyújtani a hajtóm?veket, egészen addig amíg a térképnél ki nem jelzi, hogy Hold körüli pályára fogsz állni. (Ha demóval játszol 11-12000km-es Apoapsis, kicsit túl kell nyúlnia a Hold pályáján).

Mun körüli pálya: Itt igazából két lehet?ség van attól függ?en, hogy hogyan közelítetted meg a Holdat: vagy egyb?l elkezdesz a Hold felszíne felé zuhanni, vagy egy Hold melletti pályán fogsz elhaladni. Ha a felszín felé zuhansz egyb?l kezd?dhet a leszállás, ha nem akkor pályára kell állni. Ilyenkor Progade irányba kell állni, és beizzítani a hajtóm?veket, egészen addig amíg Hold körüli pályára nem állsz. Ezután vagy pályán maradsz, vagy m?ködteted tovább a hajtóm?veket, amíg el nem kezdesz a felszín felé zuhanni.

Leszállás: Ez az utazás legkényesebb része. A lényeg, hogy meg kell szüntetned az ?rhajó oldalirányú mozgását és eléggé le kell lassítanod, hogy ne ken?dj szét a talajon. Az oldalirányú mozgás megszüntetéséhez Retrogade irányba kell állni és m?ködtetni a hajtóm?vet. Ahogy csökken a sebességed, úgy fog a Retrogade kijelz? is szép lassan elmozdulni a m?horizont teteje felé. A cél az, hogy középre kerüljön, pont olyan állapotba, mint mikor a Kerbinr?l felszálltál. Ha ez megtörtént tovább kell m?ködtetni a hajtóm?vet, hogy csökkentsd a zuhanásod sebességét. A leszálláshoz legalább 6 m/s-re kell lelassítanod. Ha ennél gyorsabban érsz talajt nem lesz túl kellemes a földet-érés. Hogy mikortól kezdj el lassítani és hogyan azt majd magadnak kell kitapasztalni. A legbiztosabb az, ha 20 km-es magasságnál már 200m/s alatti a sebességed, 10 km-nél pedig már 50m/s körüli.

Minden fázist sokat kell gyakorolni, hogy kitapasztalja magának az ember, hogy mit, mikor és hogyan csináljon, de egy pár leszállás után már rutinból fog menni. Az a legjobb, ha videókat is nézel youtobe-on, az nem baj ha nem érted a szöveget, az is elég, ha csak figyeled, hogy hogyan csinálják.

[Ghery88]

Pár észrevétel t?lem:

Az én munrakétámon minden modulban van egy SAS, az ASAS pedig a parancsnoki kabin alatt. Pár napja valamiért nagyon szaggat a felszállás, ezért picit nehezebb Kerbin köré irányozni, de simán megy. (Elvitt Minmusra is.)

A leszálláshoz nem muszáj csigatempóban menni, 10-12 m/s-t simán elviselnek a lábak. Viszont, ami a legfontosabb: a magasságmér? a tengerszintet jelzi és nem az aktuális felszínt?l számított magasságot! Nagyon kell figyelni, mert szálltam már le 2500 méter magasan, úgy, hogy egy bug miatt árnyékom sem volt. Óriási mázli, hogy sikerült baki nélkül. Azt tudom mondani, hogy lassan, lehet?leg függ?legesen ereszkedj és figyeld, mikor jelenik meg az árnyékod, a gázzal pedig óvatosan.

A visszaúthoz pedig egy apró jótanács: 270 fok felé indulj, a Mun pályájával ellentétes irányba, úgy egyszer?bb lesz az életed.

Ha kellenek képek vagy ?rhajók, szóljatok!

[Ghery88]

Karakterteszt:

á ÃÂ

é É

í ÃÂ

ö Ö

Å‘ Ã…Â

ü Ü

ű Ű

Oké, úgy fest, újra működik, csak a régi posztok olvashatatlanok.

[Ghery88]

Ki hogy áll a 0.17-tel?

[Chebalu]

Ãœdv Mindenkinek!

A 0.17-el kapcsolatban másnak is kifagy a játék? Nálam általában akkor amikor egy repülés után visszamegyek a VAB-ba, toldozom-foltozom az űrhajómat és utána rányomok az indítás gombra. A gépem a javasolt konfigurációnak megfelelő, szóval gyanús a programhiba, mert mindig ott fagy ki.

[Rico88]

Üdv a fórumon!

Ezt a hibát általában az okozza, hogy elfogyik a memória. Sajnos a játék még elégé optimalizálatlan és zabálja a memóriát, ha modokat is használsz akkor méginkább. Próbáld meg lejjeb állítani a grafikát, és ha vannak modjaid akkor csak azokat tartsd meg amiket a leginkább használsz. Még ez sem garancia a sikerre, nálam modok nélkül is előfordult a fagyás, de nagyban csökkenti az esélyét.

[Chebalu]

Ok, köszönöm a választ.

Utána olvastam és láttam, hogy sokaknak okoz problémát. Talán a 17.1-el kijavítják.

[Ghery88]

Na végre, előkerültek mások is! Én azt vettem észre, hogy 64 bit alatt (Win XP x64) stabilabb a cucc. De elvileg a 0.17.1 majd sokat javít a memória kezelésen.

[WarrenScott]

Sziasztok!

Most kezdtem a programot pár napja, de nagyon tetszik!

Viszont vannak gondjaim az eredményekkel.

Látom mindenfelé a youtubeon, hogy sokan használnak mindenféle segédprogramokat a dokkoláshoz, páran pedig egyenesen automatikus dokkolást tudnak varázsolni.

Nekem még nem sikerült sehogy csatlakoztatni két modult stabil orbiton, ezért nem tudok semmi haladást elérni azon kívül, hogy GPS és térképező műholdakat küldök fel.

Még a stabil orbitális pályára állás is gondot jelent, ha modult akarok felvinni.

Tudnátok segíteni, hogy milyen kiegészítők használatával tudnék nekilátni egy űrállomás építéséhez anélkül, hogy minden elem feljuttatása harminc próbálkozásba kerülne, hogy aztán ne tudjam őket összekapcsolni?

Köszi

[marius86000]

Ãœdv!

Elsőnek EZT a modot ajánlanám neked. Egy kicsit bonyolultnak tűnik elsőre de ha rájössz mi mire való akkor nagyon könnyen tudsz majd navigálni a végtelenbe.

[blasterml]

Sziasztok! Én is elég kezdő vagyok.

Nekem ez sokat segített:

Sok tutorial videó van fent, minimális angoltudás szükséges.

Én is azokból tanultam szinkronizálni és dokkolni.

[Torraqe]

Halihó!

Üdvözlök minden magyart!

Akit érdekel itt egy téma, amibe eddig írtam:

http://forum.kerbalspaceprogram.com/threads/66465-Work-in-Progress-WIP-Design-Thread?p=933095&viewfull=1#post933095

http://forum.kerbalspaceprogram.com/threads/66465-Work-in-Progress-WIP-Design-Thread?p=939263&viewfull=1#post939263

Persze angolul.

----

Ha van rá igény csinálok egy magyarítást, illetve azt is meg tudom mutatni, hogyan tudtok magatoknak alapból magyar zászlót vagy mást beállítani úgy, hogy ne kelljen minden indításkor állítgatni. Ez persze a játék új változatára vonatkozik (0.23), itt már van tudományos kutatás is.

----

Dokkoláshoz:

Először meg kell ismerni néhány fogalmat:

Apoapszis (magyarul távolpont): az adott égitest pályájának a központi égitesttől számított legtávolabbi pontja. Földnél földtávol (perigeum), Napnál naptávol (perihélium). Az apoapszis az általános elnevezés, így a programnak nem kell minden égitest nevére átírnia.

Periapszis (közelpont).

Még indulás előtt egy kis tanács, kilövés után, ha elértük a 10000 m-t már lehet fordítani a rakétát a 90° irányába, ez alap esetben a D gombbal tehető meg, félúton (90° és 45°) állítsuk meg a forgást, ne érjük el a láthatár (horizont) vonalát. Ha az apoapszisunk elérte a 75 km-t fordíthatjuk a rakétát egészen addig, amíg elérjük a láthatárt (90° és 180°). Természetesen ez nincs kőbe vésve, ha nem emelkedik a távolpont a kellő mértékben, vissza lehet fordítani az irányt.

Ez a két adat jellemzi a keringési pályáját annak a tárgynak, amit sikeresen fellőttünk, legyen az űrhajó vagy műhold. A két zöld jel, ami a tájékozódási gömbünkön látható, az űrhajó viszonylagos irányát jelzi a megfigyelőhöz képest. Tehát hiába van jó helyen a hajtómű, ha elforgatod a pilótafülkét vagy az irányító egységet (építéskor) a jelek helyzete is meg változik.

1. A sárga jel a jármű jelenlegi helyzetét mutatja, általános esetben erre mutat pl. a rakéta vagy a repülő orra.

2. Az első zöld jel (nincs áthúzva a közepe) az előre haladó irányt jelöli (prográd). Ha a távolponton (apoapszis) tartózkodunk, és ebbe az irányba fordítjuk az űrhajót (a sárga jel a zöldön áll), a hajtóműveket beindítva növelhetjük a közelpontot (periapszis). Elliptikus pályánk egy idő után körré változik, ekkor a két pont hirtelen átfordul, most már a közelponton tartózkodunk és az "új" távolpontunkat növeljük. Tehát a periapszison tartózkodva prográd irányban, az apoapszist növeljük és fordítva.

3. A második zöld jel (középen áthúzva) a hátráló (retrográd) irányt jelöli. Épp az ellenkezőjét érhetjük el vele, mint az előre haladó (prográd) iránnyal. Távolponton a közelpontot lehet csökkenteni, közelponton a távolpontot.

4. Kör alakú lila jel: a csillagtérképen (M) kijelölhetünk különböző célpontokat (bolygók, holdak, más űrhajók), csak kattintsunk rá, majd a megjelenő gombra is (set as target). Ha a sárga és a lila jel egymáson van, akkor pont a célpontra nézünk (prográd).

5. Háromszög alakú lila jel: a célpont mögöttünk van (retrográd).

6. Kék jel: keringési pályánkra rákattintva manőver pontokat tervezhetünk, hat pálcikát húzogatva állíthatunk jövőbeni pályánkon, a zöldek jelentése ugyan az (a pálya méretének a növelése vagy csökkentése).

A lila jelek a pályahajlást (inklináció, a központi égitest egyenlítőjével bezárt szög) befolyásolják.

A világoskék jelek pedig a közelpont szögét (körbeforgathatjuk vele a keringési síkot).

Ha ezzel végeztünk tájékozódási gömbünkön megjelent a kék jel, mellette azt is kiírja mennyi idő múlva érjük el továbbá, hogy mennyi ideig kell legmagasabb fokozaton járatni a hajtóműveket (gyorsulni a jel irányában).

Értelem szerűen, ha 3 percig kell gyorsítanunk, akkor érdemes megkezdeni a gyorsítást másfél perccel a manőver pont elérése előtt (T - 1:30:00), majd három perc múlva befejezni (T + 1:30:00).

Ha célpontunk is van, akkor amint az új pálya keresztezi a célpontét vagy közel jár hozzá, négy vagy két háromszög jelenik meg a pályákon. Ezek a legközelebbi találkozó pontok a célponttal, a narancsszínű az első, a lila színű a második keringés utáni. Ha a jel rózsaszín, akkor stabil a két tárgy egymáshoz viszonyított keringése, és a következő keringés után is ugyan itt fognak találkozni.

A manőver pontunkat próbáljuk úgy állogatni, hogy a két háromszög egymáshoz közel helyezkedjen (0,1-5 km).

Ez azt jelenti, hogy a sikeres manőver után, ilyen közel haladunk majd el a célpontunk mellett. Amikor kb. 20 percre vagyunk a találkozó ponttól, kattintsunk az orbit (keringés) feliratra a tájékozódási gömb fölött, ezt addig csináljuk, amíg meg nem jelenik a target (célpont) felirat, nevezetesen az, hogy mekkora a sebességünk a célponthoz képest. Ez a találkozó ponton lesz a legkisebb. Ha ilyenkor retrográd állásba fordulunk, akkor ezt a sebességet csökkenthetjük nullára, ezt érdemes a találkozási pont közelében elkezdeni. Fordulni azért kell előbb, hogy azt ne a lassítás közben kelljen.

Amint 0 vagy 0,1 m/s a sebességünk a célponthoz képest, fordítsuk a hajót a lila kör (prográd célpont) felé. Gyorsítsunk, ha közel vagyunk, akkor csak 5 m/s-ig, ha 2 km-nél messzebb akkor 10 vagy 20 m/s-ig. Ezután azonnal forduljunk a zöld retrográd irányba, majd várjunk, amíg 1 km belülre nem kerülünk. Fontos, hogy se túl későn, se túl korán ne kezdjünk lassítani.

Innentől már gyerekjáték, gyorsuljunk 0,5 m/s-al a célpontig, majd 100 méternél használjuk az egyen hajtóanyagot (monopropellant) a manőverező fúvókákkal (RCS).

Alap esetben a H az előre, N hátra, I fel, K le, J balra, L jobbra. A forduláshoz maradt a WASDQE.

Inkább alkalmazzuk az időgyorsítást (vessző és pont), mert minél nagyobb sebességet érünk el, annál több üzemanyagot kell elpazarolni a lassításra.

Ha rosszul csináltunk valamit, még mindig ott a lehetőség, hogy a zöld retrográd irányba fordulva megszüntessük eddigi sebességünket.

A dokkoló ajtókat értelem szerűen szembe kell fordítani egymással, a mágneszár ezután 5 méteren belül automatikusan működésbe lép. Célszerű mindkét hajót úgy fordítani, hogy az irányzék ugyanúgy álljon, ezt gyorsan ellenőrizhetjük, ha járművet váltunk az Ú gombbal.

Mivel az űrközpont az egyenlítÅ‘ környékén van, gyakorlott űrhajósok rögtön a kilövés után találkozó pontot tudnak elérni a céltárggyal. Ezt úgy lehet megtenni, hogy megvárjuk, amíg majdnem elhalad felettünk a célpont, és ekkor indítunk. Ha a célpont "elé" érkezük akkor növeljük a keringési pálya apoapszisát úgy, hogy pályánk túlnyúljon egy kicsit a másikén. Ez azért hasznos, mert az a tárgy, amelyik alacsonyabban kering nagyobb sebességgel kénytelen száguldani, mert csak így tud dacolni a nehézségi erÅ‘vel. ÃÂgy a célpont beér minket.

Ha cél "mögé" érkezünk, valamivel alacsonyabb pályát kell elérnünk.

Edited February 15, 2014 by Torraqe

[NWM]

Hát nem mondom Torraqe, te sem voltál beteg, mikor a megalomániát osztogatták! Különben pedig valami Linuxot használsz bivaly 16GB-os gépben, vagy 0.3 FPS-ekkel csinálod a startot?

[Torraqe]

Hát nem mondom Torraqe, te sem voltál beteg, mikor a megalomániát osztogatták! Különben pedig valami Linuxot használsz bivaly 16GB-os gépben, vagy 0.3 FPS-ekkel csinálod a startot?

Egyszerűen csak akartam egy tisztán ionizált xenonnal hajtott űrhajót, ehhez pedig sok hajtómű kell.

Egyébként az utóbbi, 2 fps-el kellett mind a három modult fellőni, de érdekes módon egyik sem esett szét már a kilövésnél. Összesen 5 napig tartott a dokkolás, ha beleszámoljuk a tervezést is, akkor 2 hét. Majdnem a Holdig eljutottam vele, de ott elegem lett, a több mint 1200 alkatrész egyszerűen játszhatatlanná tette az egészet, még gyorsított módban is órákig tartott 2 millió km-ról 7-re növelni a távolpontot.

Pontosan ezért "csináltam" új alkatrészeket, amelyek 4-szer nagyobbak, továbbá 50-szer nehezebbek és 50-szer annyi teljesítményt nyújtanak.

Itt a kezdeti téma: http://forum.kerbalspaceprogram.com/threads/68174-ION-engine-modification?p=943553#post943553

Itt pedig a befejezett változat (az új alkatrészeket le lehet tölteni): http://forum.kerbalspaceprogram.com/threads/69133-large-ION-drive

Rohadt sokáig tartott a minta átrajzolása, ráadásul azt is ki kellett először találnom, hogy hogyan alakíthatom át az eredeti használhatatlan kiterjesztéseket szerkeszthető képekké. Ezután meg az a gond adódott, hogy néhány képnél csak az alfa csatorna látszódott a háttér pedig nem, nagy nehezen kiderítettem, hogy Gimp-el kell szétbontani a szín csatornákat: http://forum.kerbalspaceprogram.com/threads/69137-How-to-correctly-edit-a-PNG-file-with-alpha-channel?p=960708#post960708

Igazából nem volt kedvem új modelleket rajzolni, új UV térképpel, így "csak" a régi modellek mintáit rajzoltam át.

Az ez alapján összeállított űrhajó már csak 222 alkatrészből állt (az alsó fokozatok leválása után természetesen), így eljutottam vele a Marsig:

Igaz majdnem a fele üzemanyag elfogyott, így nehéz lesz visszajutni. Ezért a következő tervet már úgy fogom elkészíteni, hogy több xenon tartályt rakok rá, de ezek kiürülés után eldobhatók lesznek.

Ez talán a legkülső bolygóra is képes lesz majd eljutni.

-----

Néhány hasznos eszköz:

Kiszámolja, hogy milyen bolygó együttállásnál érdemes elindulni:

http://ksp.olex.biz/

Delta-v kiszámolása (milyen mértékben képes az adott űrhajó megváltoztatni a mozgásállapotát). Egy adott bolygó eléréséhez, illetve a visszatéréshez, adott mennyiségű delta-v szükséges. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor eleve lehetetlen a küldetés:

http://www.kerbalspacecalculator.net16.net/stageDVCalc.html

Ez pedig a delta-v eloszlást számolja ki az út során, hogy mennyi idő alatt érünk a célhoz, és még sok mást:

http://alexmoon.github.io/ksp/

Végül egy dokkoló kamera:

http://kerbalspaceprogram.com/lazor-docking-cam/

Ha bárki azt hinné, hogy ezek alkalmazása csalás, azoknak azt tudom csak mondani, hogy a valóságban egy ilyen utat 5-30 évre előre megterveznek, dokkoló kamera pedig már minden űrhajón van.

[NWM]

@ Torraqe

Én mondjuk más programokat kellékütyüket használok, és az ion helyett a NERVA-ra építek, de olyan szinten, hogy lényegében csak a vontatók kilövéséhez pocsékolok el néhány hagyományos hajtóművet, aztán az üres nukeláris hajót teletankolom SSTO-kkal(FAR-t használva a csúcspéldány egyszerre 8 Jumbónyit visz fel). A póttartályaim is önjárÅ‘ak - és újrahasznosíthatóak. A ÃŽâ€V-ket inkább csak visszafelé nézem, mert a rakétáim a leszállóegységek fejÅ‘stehenei is - több küldetést is megcsinálnak. Néha külön üzemanyagos hajókat is küldök utána. Inkább több kissebb hajót kezelek(max.500db-ost), mert a Linux bár sokat hoz, de memóriamodulok nem nÅ‘nek a gépbe tÅ‘le.

Mondjuk én a KerbalAlarmClockkal számítom az ideális időt - többhajós küldetés miatt úgyse mellőzhetném, a dokkoláshoz pedig a Navyfish rendszerét használom, mert az egyszerű mint a bot.

Az ionos rendszerekkel nekem az a bajom, hogy hiába a mesés spi, ha katasztrófális a gyorsulás, és a végén valami iszonyúra jönnek ki az üres tömegek - és ezt mint olyan mondom, akinek normális a többfordulós gyorsítás többperces égetésekkel...

[Torraqe]

@ Torraqe és ezt mint olyan mondom, akinek normális a többfordulós gyorsítás többperces égetésekkel...

Az első tervben nekem is ez volt, hiszen az eredeti ion hajtómű használhatatlan. Azonban kellemes meglepetés ért az 50-szeres tömeg és teljesítmény növelés után. Rájöttem, hogy valami furcsa ok vagy bug miatt a sok alkatrésszel, de azonos tömeggel és deltaV-vel rendelkező űrhajók ugyanannyi idő alatt kis sem jutnak a Föld vonzáskörzetéből. Ez lényegében egy lag-kráken, amit lehetetlen kikerülni.

Az új hajtóművekkel az első közelpont forduló előtt sikerült szökési sebességet elérnem, továbbá a hajó meglepően stabil maradt 4-szeres játéksebesség mellett. Alapból 1 órás lett volna a gyorsítás a Marsig, de így csak 15 percig tartott a pálya módosítás (ez megfelel egy átlagos Holdra szállás idejének). Igaz csak az üzemanyag 51%-a maradt meg, így nem biztos, hogy visszaérek, de ez inkább tervezési hibának tudható be.

Az üres tömeg valóban elég borzasztó, ha csupán 105000 egységnyi xenont viszek magammal (3 nagy tartály), de kiszámoltam 315 vagy 385 ezerrel már kítűnő az arány, föleg ha azt is beleszámítom, hogy egy kivételével az összes üres tartály eldobható.

[NWM]

@Torraqe

Az 51% miatt nem kell aggódnod(ha ez nmár pályára állás utáni állapot), A leszállód majd könnyit magán, a maradék nafta meg jó lesz gyorsításra. Inkább azon aggódnék, hogy ahogy látom nem hoztál fékezőernyőt, ami a Dunánál létfontosságú lenne, mivel az atmoszférikus fékezés eléggé gyenge(nem véletlenül sokan ezt tartják a halálosztónak - valszeg nem jöttek rá erre), és őkékségük pedig néha képesek széttépni a leszáló egységet, a másik pedig a Duna rendszer sajátsága, hogy Ike elég méretes egy hold, és simán elkaphat gyorsításkor.

Különben ilyen sok xenonnnal mekkora gyorsulást érsz el?

Én a kigyorsítási szakaszt némileg azzal oldom meg, hogy félig meddig booster 4Nervás tartályokat csatolok, amelyek javítják a gyorsulást, és mint tartályok garantálják, hogy 100%-os tartályokkal szökjek meg - a pottartáylok pedig visszatérnek. Messzire 1 Nervás tartályokat viszek - azok kissebb sajáttömeggel mesziről is hazajönnek, a maradék meg majdnem üresen, sok otthagyott modullal - a leszálókomppot-holdjárót minek cipeljem haza - a következő küldetéskor használható lesz.

Mondjuk most 0-zva a porgram, inkább az SSTO repcsijeim stabilitásán csiszolgatok, és várom a 0.24-et...

[Torraqe]

Az 51% miatt nem kell aggódnod...

Valóban ez történt, lehet hogy a nagy ernyÅ‘ket lecserélem fékezÅ‘ ernyÅ‘kre. Be kellett kapcsolnom egy kis csalást ami megakadályozza az alkatrészek szétszakadását, mert még akkor is levált a parancsnoki modul, amikor nagy ernyÅ‘ket csak késÅ‘bb nyitottam ki (volt mellette még 8 sugaras ernyÅ‘m is). A hiba oka valószínűleg a nagy SAS alkatrész volt, ami ezek szerint még 20 m/s²-es lassulást sem bír ki.

A gyorsulásra már nem emlékszem, a fő hajtómű legnagyobb fokozaton 25-öt biztosít.

Utolsó kép a leválás előtt:

Magasság csökkentés:

Leszállás:

A sikeres leszállás után adatokat gyűjtöttem, de elfelejtettem hőmérsékletet, légnyomást és marsrengési adatokat mérni, ezért visszatöltöttem az állást és újra leszálltam.

Összekapcsolódás után. Hasznos volt magammal hozni négy darab kis labor egységet, illetve szmötyi tartályt, mert négy fajta mérést tudtam végrehajtani: Mars távolban, Mars közelben, légkörben és felszínen. Még arra is volt időm, hogy légköri EVA adatokat gyűjtsek (kb. 3 másodperc, SAS-el meg nem tér le a pályáról az űrhajó ennyi idő alatt).

Látható, hogy maradt még kb. 25000 egységnyi Xenon amikor befogott a Föld, tehát a Mars rendszerből értelem szerűen könnyebb megszökni, viszont a lassításhoz ezután többre volt szükség, majdnem ugyanannyi kellett, mint a pályamódosításhoz.

A napelemek összecsukása után a közelpontot egészen 45 km-ig csökkentettem, még így is biztonságos volt a légköri lassulás. 80000 km-ről, 2000 km-re csökkentettem a távolpontot, majd stabil keringési pályára álltam.

Szétválás:

A leszálló modul bevált, a négy atom hajtómű könnyedén Mars körüli pályára állított és még az üzemanyagnak is megmarad 9%-a, amikor megszabadultam tÅ‘le a Földetérés elÅ‘tt. ÃÂgy már nem tépték szét az ejtÅ‘ernyÅ‘k a parancsnoki modult (tanulság: ernyÅ‘ket kell rakni a üzemanyag tartályra).

Az új pontok segítségével végre megvehettem a 4000-es akkut, a lapos távirányítású vezérlőegységet és a nagy leszállótalpat. Ezáltal ismét legalább 50-el tudtam csökkenteni az alkatrészek számát.

Ez pedig egy régebbi kép az első fokozatról, bevált ezért azóta sem változtattam rajta.

Edited February 19, 2014 by Torraqe

[jmiki8]

De jó újra életet látni a magyar topicban!

[Komonyi]

Valaki nem akar komolyabban modolni? Kedvem támadt most ilyesmihez, azt ez a játék jó is lenne hozzá.

[Torraqe]

Valaki nem akar komolyabban modolni? Kedvem támadt most ilyesmihez, azt ez a játék jó is lenne hozzá.

Ez így egy elég tág megfogalmazás. A játékban kb. 100 fajta irány van amin egy modoló elindulhat.

Mire gondoltál?

[NWM]

@jmiki8: hát még magyar zászlót látni a vörös bolygón...

Torraqe: Hja, a 2.5-ös ASAS eléggé törékeny valami. Legtisztább az ernyőket az ASAS-t a kabin alá, az enyőket pedig a nehéz cuccokhoz mint a tartály és a hajtóművek vonzáskörzetébe tenni...

@ modolósdi: én is összemodoltam magamnak egy benzinkutat, mert olyasmit sehol se találtam...

Edited February 21, 2014 by NWM

[Torraqe]

@jmiki8: hát még magyar zászlót látni a vörös bolygón...

Torraqe: Hja, a 2.5-ös ASAS eléggé törékeny valami. Legtisztább az ernyőket az ASAS-t a kabin alá, az enyőket pedig a nehéz cuccokhoz mint a tartály és a hajtóművek vonzáskörzetébe tenni...

@ modolósdi: én is összemodoltam magamnak egy benzinkutat, mert olyasmit sehol se találtam...

Egyébként akit érdekel itt a zászló:

Be kell másolni a Gamedata/Squad/Flags könyvtárba. Ezután készítsünk biztonsági másolatot a mentés könyvtárunkról, majd menjünk bele az eredetibe és a persistent.sfs -ben cseréljük le az összes:

flag = Squad/Flags/default -ot

flag = Squad/Flags/magyar -ra

(Ctrl+F: csere)